Hirtelen felállás szédülés

A helyzetváltoztatás kapcsán fellépő, függőleges, vagy orthosztatikus hipotónia a hirtelen felálláskor jelentkező vérnyomásesés az alacsony vérnyomásúaknál, de főként idősebb korban jelentkezik: a 65 évnél idősebbek 25 százalékát érinti.

Gyakori lehet emellett a kismamáknál és a frissen szült nőknél, valamint azoknál, akik hosszas ágyban fekvésre voltak kényszerítve.

Azonban sokszor rendkívül hétköznapi esetben jelentkezik az hirtelen felállás szédülés hipotónia: amikor reggel felkelünk az ágyból. Felálláskor csökken a vérnyomás Élettani körülmények közt felálláskor egy rövid időre csökken a vérnyomás, de normál esetben a szimpatikus idegrendszer ezt érzékeli, aktiválódik, és kompenzálja a vérnyomáscsökkenést. Ez tulajdonképpen egy teljesen természetes folyamat, hiszen amikor felállunk vagy pozíciót váltunk, a vér az alsó végtagokba áramlik.

Ezt gyakran nem is érzékeljük. Az ortosztatikus hipotónia során a felállást követő 3 percben a szisztolés vérnyomás 20, a diasztolés 10 Hgmm-rel csökken, de a szimpatikus idegrendszer működési zavara miatt a kompenzáció elmarad, a beteg megszédül, gyengeséget, kimerültséget érez.

A fekvés utáni felállással összefüggő alacsony vérnyomás tünetei között találhatjuk a jól ismert szédülés t, a hallászavarokat, a hányingert, a fejfájást, a fülcsengést, a látászavarokat, extrém esetben pedig az ájulást is. Ennek eredménye, hogy a felsőbb testtájakba, így az agyba sem jut elegendő vér.

Mivel ennek kiegyenlítésére azonnal működésbe lép egy speciális reflex, a pillanatnyi vérnyomáscsökkentés nem tart hosszú ideig. Azonban előfordulhat, hogy egyéb tényezők miatt a szervezet nem tudja ezt a kiegyenlítést végrehajtani, így a pillanatnyi alacsony vérnyomásból hosszabb rosszullét is lehet.

Néhány gyógyszer mellékhatása is lehet az orthosztatikus hipotónia. További tartalom ebben a témában: Ortosztatikus hipotenzió.