Leírás pedagógus egészség szív munka

A karlsruhei konferencia óta eltelt idő a sportpedagógiára nézve is jelentős változások, mondhatnánk a kiteljesedés kora. Leírás pedagógus egészség szív munka az összehasonlító sportpedagógia kialakulása is egy ilyen momentum.

Témajegyzék a tanári képesítővizsga pedagógiai-pszichológiai részéhez

Az as évektől jelentően megindult a sporttudomány nemzetközi áttekintése, összehasonlító tanulmányozása mind természettudományos, mind társadalomtudományos vonatkozásban. Emellett, ezt a folyamatot felerősítve, megnövekedett a nemzetközi kutatási együttműködések száma, kisebb-nagyobb régiókban, sőt a különböző földrészek — hangsúllyal Európa és Amerika —, de a többi világrész között is.

A sportpedagógia — a sport pedagógiája Fetz, F. Egyszer a nevelés eszközeként, arra a pedagógiai munkára értelmezi, amelyben a sport gyakorlatban, az edző, gyakorlatvezető nevelőmunkáján keresztül fejti ki hatását és az erről a pedagógiai hatásrendszerről szóló tudományos elméletről.

A továbbiakban — elfogadva a két valós jelenség a sport pedagógiai elmélete és gyakorlata közötti szoros, egymást kölcsönösen feltételező és fejlesztő nevelő hatását — következetesen különbséget fogunk tenni a sportpedagógia mint elmélet és a sportban folyó pedagógiai gyakorlati munka között.

Amikor az elméletről szólunk, a sportpedagógia kifejezést használjuk, amikor a gyakorlatról, akkor a sportban folyó pedagógiai munkaként jelöljük. Az előbbiekben említett kölcsönhatásról a következő fejezetben még szemléletesebben fogunk szólni, amikor a sportpedagógia fejlődését elemezzük.

Pedagógiai program - Mesevár_ovi

A sporttudományon belül didaktikai teóriaként értelmezi a sportpedagógiát, amelynek tartalmát is eszerint határozza meg. A sportpedagógiának a sporttudományokhoz való viszonyát az 1.

Ez a kapcsolat a lehetségesen legszorosabb, ugyanis akár a sporttudomány egészét, akár részdiszciplínái oldaláról nézzük, tudományos vizsgálódásunk közös tárgya a sport, különböző aspektusokból. A sportpedagógiáé a pedagógiai nézőpont. A sportban felmerülő sajátos pedagógiai problémák leírás pedagógus egészség szív munka válaszolhatók meg maradéktalanul az általános pedagógiai ajánlásokkal.

Ezekre csakis a közvetlen nevelőmunkát végző, a sportolóra közvetlenül ható sportszakember tud sajátos pedagógiai válaszokat adni.

Ezek a megoldásmódok, mint sok-sok egyedi tapasztalat, az elméleti kutatómunka segítségével új tudományos, elméleti felismerésekhez vezetnek, gyarapítva a sportpedagógiát.

Forrás: hrdoktor. Hogyan hathat a munka a mentális és a fizikai állapotunkra, egészségünkre? Napjaink közel felét munkával töltjük: munkahelyen vagy otthon, csapatban, online vagy magányosan, de időnk, energiánk, gondolataink nagy részét a munka köti le. Szerencsések, akiknek kenyérkereső tevékenységük egyben hobbijuk is, amelyet örömteli alkotásként, kiteljesedésként élnek meg. De mi van a többiekkel?

Ha a sportpedagógiának ezt a fejlődésvonalát vesszük figyelembe, akkor tulajdonképpen egy induktív gondolatmenetet követtünk, és a sportpedagógia problémafeltáró, jelenségfeltáró, a gyakorlati munkát analizáló, dinamikus jellegét emeltük ki.

A sportpedagógiának a neveléstudományokhoz való kapcsolatáról az 1.

Miért áttételesebb? Mert amíg a neveléstudomány vizsgálati területe az általában véve vett pedagógiai folyamat, a nevelés, addig a sportpedagógia a speciális szituációk speciális pedagógiai kérdéseit elemzi. A sport egészében ugyanis sajátos tevékenységként, sajátos eszközeivel, helyzeteivel, céljaival, módszereivel és eszközeivel sajátos pedagógiai szituáció, amely sajátos pedagógiai irányítást igényel.

Különösen szembetűnő ez a különbség az általános pedagógiai helyzethez képest, a versenyszerű sportolásban, ahol a személyiségfejlesztésnek sajátos célrendszerében, a képességhatárok igénybevételével folyik a nevelőmunka. Fokozza az általános pedagógiai tételek alkalmazhatóságának nehézségét az, hogy a sport mint tevékenység esetenként a személyiség egyoldalúan hangsúlyos igénybevételét, egyoldalú foglalkoztatását jelenti.

Pedagógiai program - Mesevár_ovi

Ehelyütt nem térünk ki az egyik jelentős sportpedagógiai problémánkra, az ún. Ezt a körülményt azért emeltük ki, mert a sportban nemcsak a tevékenység és a körülmények sajátosak, hanem ennek következtében maga a hatás is speciális irányú, elsődlegesen a sportok többségében fizikai, a test fejlesztését segíti elő.

Az egyén különleges irányú, az adott sportágnak megfelelő képességeit fejlesztik, méghozzá a lehetséges szélső határok között, a maximális mértékben. Csak ilyen módon válik lehetségessé, hogy a sportoló az adott sportágban maga vagy a mások által felállított csúcsteljesítményekre legyen képes.

Teljességigény egy egészségműhelyben

A sportpedagógiának a pedagógiával való kapcsolata nem egysíkú. Egyes részterületeken erősebb, másutt gyengébb. Erősebbnek mondhatók azok a szálak, amelyek a sportpedagógiát a pedagógián belül a neveléselmélettel fűzik össze.

Ennek oka részben az, hogy ebben a vonatkozásban nagyobb a társadalmi nyomás, a hiányérzet az edzők munkája iránt. Kétségtelen ugyanis, hogy a sportolók magatartásbeli, erkölcsi, szellemi megnyilatkozásai esetenként hagynak kívánnivalót. Másfelől okként hozható fel, hogy az oktatási problémák oktatáselméleti kérdések megoldására ma már elméletileg is megalapozott, sőt sportágspecifikus edzéselméletek állnak az edző rendelkezésére.

Az általános pedagógiában ismert oktatáselméleti terület eddig sajnos még csak említés szintjén sem foglalkozik a mozgásos cselekvések, a sport és testgyakorlatok oktatásának elméleti problémáival. Mindezek ellenére, amit a sportpedagógiai és az egyes neveléstudományi területek kapcsolatáról mondottunk, az az alapvető álláspontunk, hogy — ha a sportpedagógia elméleti kérdései között nem is, de a sportpedagógiai munka gyakorlatában középponti és nevelőhatását tekintve alapvető szerepe az oktatásnak van.

Jelen könyvünkben ezt a tényt szem előtt tartva nagyobb teret is adtunk egy ezzel foglalkozó fejezetnek 5. A sportpedagógiának a pedagógiával való viszonya elemzésénél egy speciális területnek az általánoshoz való viszonyát mintegy deduktív gondolatmenetben vettük figyelembe.

Ezt a kapcsolatot nem értelmezhettük mechanikusan, mert az általános pedagógia tételei maradéktalanul és változtatás nélkül nem alkalmazhatók a sport speciális területére. A sportpedagógia fejlődési irányait, az előbbi ún.

Szimpatika főoldal

Vagyis ha olyan elveket és követelményeket tartalmaz, amelyeknek segítségével értelmezni tudja az edző, gyakorlatvezető az adott pedagógiai helyzetet, a felvetődő esetleg kritikus helyzetekre pedig megnyugtató megoldásokat tud találni. Ezért tehát a sportpedagógiának nemcsak általánosítható törvényszerűségeket, elvi szinten megfogalmazott tételeket, hanem megoldásokat, példák tömegét, javaslatokat, követelményeket is tartalmaznia kell.

Jellegében tehát normatívnak követelményeket meghatározónak is kell lennie. Tudományos jellegét egyfelől a sporttudományhoz, másfelől a neveléstudományhoz való viszonya adja meg, e két tudományra jellemző jegyek l.

Alapelvek: Az óvodás gyermekek egészséges táplálkozási szokásainak megerősítését és az óvodai étkeztetés otthoni kiegészítésének szorgalmazását szolgálja.

A sportpedagógia feladatai mindezek következtében: a személyiség fejlesztésének egy igen jelentős színterén a sporttevékenységben felmerülő pedagógiai problémákra az magas vérnyomású halál pedagógia járt útjain, kitaposott ösvényein haladva, évezredes tapasztalatait, tudományos eredményeit felhasználni; a sporttevékenység megfigyeléséből, elemzése segítségével olyan új pedagógiai konzekvenciák megállapítása, melyeknek segítségével új, a sport speciális helyzeteire jellemző pedagógiai összefüggések feltárásához juthatunk.

Definiálva: a sportpedagógia feladata a sportoló felkészítésének folyamatában érvényesülő pedagógiai törvényszerűségek, elvek, tényezők tudományos igényű feltárása, elemzése, rendszerbe foglalása; ezek alapján sajátos pedagógiai követelmények, eljárások meghatározása.

Az edzők, gyakorlatvezetők számára nélkülözhetetlen a sportpedagógia ismerete, mert segíti alkalmazni az általánosan bevált pedagógiai eljárásokat, felismerni a pedagógiai hatótényezőket. Megértéséhez szükséges azonban, hogy a sportszakember rendelkezzék általános pedagógiai alapműveltséggel, a sport pedagógiai gyakorlatában szerzett gyakorlati tapasztalatain túl.

Nem mindegy ugyanis — az eredmény szempontjából —, hogy az edző jó ösztönös pedagógiai érzékkel megérzéseire hagyatkozik, vagy pedagógiai felkészültségből fakadó tudatos megfontolással dönt a kritikus pedagógiai helyzetekben.

A sportpedagógia interdiszciplináris helye A sportpedagógia interdiszciplináris, tudományok közötti helyét az alábbi ábra segítségével szemléltetjük megjegyzendő, a sportpedagógiát a középpontban helyeztük el, jelezve, hogy ez adott esetben vizsgálódásunk tárgya : 1.

Ilyenek a szociológia, esztétika, etika, filozófia, pszichológia, fejlődéspedagógiai pszichológia, fiziológia stb. Kettős fehér körrel a sportpedagógiának legerősebb kapcsolatát, az általános pedagógiával való viszonyát emeltük ki. Ezen tudományágak sportpedagógia-közelségét azért emeltük ki, mert a sportpedagógia vizsgálati területe a sporttevékenység, az ember olyan tevékenységfajtája, leírás pedagógus egészség szív munka valóban feltételezi a környezet—tevékenység—személyiség szoros egységét, s kölcsönhatásait.