Szív egészségi számok. Szív és érrendszeri rizikófelmérés
Tartalom
A szív- és érrendszeri betegségek Magyarországon Tények, számok, tendenciák Az Egészségügyi Világszervezet WHO jelentése alapján a globális halálozási okok listáját a szív- és érrendszeri megbetegedések vezetik. Becslések szerint 17,5 millió ember hal meg évente ennek következtében.
Legyen inkább 20 legfrissebb kérés, jujj..
A keringési rendszer betegségei voltak felelősek az elvesztett egészséges életévek mintegy negyedéért, mindkét nemnél ezek a legtöbb egészségveszteséget okozó betegségek. A keringési rendszer betegségei által okozott egészségveszteségek több mint feléért az iszkémiás szívbetegség felelt, míg egynegyedéért az agyérbetegségek stroke.
A magyarországi egészségveszteségek döntően a viselkedéssel összefüggő kockázatokra vezethetők vissza, ahogyan ezt a magyar egészségmagatartási mutatóknak az EU-ban kirívóan rossz értékei alátámasztják. Jelentős javulást ezért csak a lakosság egészségmagatartásának megváltoztatásától lehet várni.
A szív- és érrendszeri betegségek túlnyomó többségét az érrendszer belhártyájának károsodása, az ezt követő zsírlerakódás és érelmeszesedés szív egészségi számok. A különböző szervek érrendszerének károsodását számos kockázati tényező befolyásolja, illetve idézheti elő. A magas vérnyomás főleg a koszorúereket és az agyi ereket károsítja. A zsíranyagcsere-zavar elsősorban a koszorúerek elváltozásához vezet. A cukorbetegség elsősorban a szív és a végtagok vérellátását biztosító ereket károsítja, de a szemben és a vesében is súlyos elváltozásokat okoz.
A vérnyomás értékek és diagramok magyarázata
Az elhízás a veseerekre és a koszorúerekre, vagyis a szívre jelent nagy veszélyt. A dohányzás a teljes érrendszert károsítja.
- Tripla standard kombináció a magas vérnyomás kezelésében
- Magas vérnyomás 40 évig
- Vörösborral szívünk egészségéért - Budai Egészségközpont
Fontos hangsúlyozni, hogy az érelmeszesedés az egész érrendszer kóros elváltozása. Az egyes szervek vérkeringési zavara következtében fellépő betegségek esetén nagy a valószínűsége annak, hogy más szervek vérellátását biztosító erek is már érintettek, esetleg tünetek nélkül.
Az egészséges táplálkozás, a rendszeres testmozgás kivédheti a kockázati tényezők károsító hatását, a nem megfelelő minőségű táplálkozás, a dohányzás és a mozgásszegény életmód viszont elősegíti az érelmeszesedés kialakulását és súlyosbodását.
Magyarországon ben a betegségek okozta összes teher közel fele — funkcióvesztéssel korrigált életévekben mérve — az egészségtelen életmódnak volt tulajdonítható.
És mit nevezünk magas vérnyomásnak?
Románia, Bulgária és Litvánia után az EU-ban ez a 4. A dohányzás, az alkoholfogyasztás, a mozgásszegény életmód, valamint az egészségtelen táplálkozás a legfőbb kockázati tényezők, amelyek hazánkban hozzájárulnak a funkcióvesztéssel korrigált életévek elvesztéséhez. A magyar népesség egészségi állapota lényegesen rosszabb, mint azt az ország gazdasági-társadalmi fejlettsége indokolná. Jelentős egyenlőtlenségek tapasztalhatók az egészségi állapotban a női és a férfi nem között, de az iskolázottság, az anyagi helyzet és a földrajzi elhelyezkedés szerint is.
A magas pulzusszám és magas vérnyomás
Továbbra sem jellemző Magyarországon az egészségtudatos magatartás, az egészséges táplálkozás és a rendszeres fizikai aktivitás. Az egészségre ártalmas életmód elterjedtsége a népesség jelentős részét érinti. Hazai felmérések szerint a nők fele és a férfiak kétharmada végzett hetente többször testmozgást, a férfiak minden életkorban aktívabbnak bizonyultak a nőknél.
Az életkor előrehaladtával mind a férfiak, mind a nők esetében jelentősen kisebb volt a rendszeres testmozgás gyakorisága.
A nők minden életkorban kevesebbet mozognak, mint a férfiak, és az életkor előrehaladtával a rendszeresen aktívak aránya tovább csökken. A WHO es adatai szerint a világon a fizikai inaktivitás önmagában évente 2,5 millió halálesetért felelős.
Az említett betegségeken túlmenően a mozgásszervi betegségek, valamint a pszichiátriai kórképek évről-évre növekvő gyakorisága figyelhető meg a felnőtt lakosság körében, melyek részben összefüggésbe hozhatók az inaktív életmóddal.
A rendszeres fizikai aktivitás csökkenti a szív- és érrendszeri betegségeket, kedvezően befolyásolva azok kockázati tényezőit.
Csökkenti egyes daganatos és mozgásszervi betegségek előfordulását, késlelteti a csontritkulást. Nem elhanyagolható a szerepe a lelki egészség megőrzésében sem, hiszen véd a depresszióval, a szorongással és az alvászavarokkal szemben.
Foglalkozni szükséges a fizikai aktivitás fontosságával, mint az egyik legfontosabb kardiovaszkuláris rizikófaktorral.
A kedvezőtlen helyzet javításában jelentős szerep jut az egészségnevelésnek, az aktív életmód népszerűsítésének. A weboldal, a helyi rendezvények, a reklámok és a számtalan egyéb kommunikáció mindenkit arra szeretne ösztönözni, hogy éljen aktívabb életet és a mozgás váljon a mindennapok részévé. A rendszeres testmozgáshoz nincs szükség semmi rendkívüli dologra, csak saját érdekeink felismerésére — és egy szív egészségi számok
